Ugyan az idei évben pünkösdkor az egyre jobban visszakapott szabadságunkat is ünnepeljük, ne feledkezzünk meg ezen ünnep hagyományairól sem. Nézzük meg tüzetesen, hogy mi a pünkösd eredete és milyen népszokások kapcsolódnak hozzá!
A pünkösd eredete
A pünkösd egy mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy minden évben más dátumra esik. 2021-ben pünkösd vasárnap május 23.-ra pünkösd hétfő pedig 24.-ére esik. Sok helyen olvashatjuk, hogy májust nevezik pünkösd havának, azonban minden évben május 10. és június 13. közötti időszakra esik. A keresztény egyház ünnepe, időpontját mindig a húsvéthoz viszonyítva határozzák meg, ötven nappal később. A neve is erre utal, hiszen a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Ezen napon hatalmas szélvihar kíséretében a Szentlélek leszállt az apostolokra, akik ennek hatására különböző nyelveken kezdtek beszélni, minek hatására sokan megkeresztelkedtek és ekkor alakultak az első közösségek is. Pünkösd egy igazi örömünnep a keresztények számára, innen számolják az egyház születését. A hozzá kapcsolódó hagyományok erősen merítenek a pogány szokásokból, például a virágok hangsúlyos megjelenését.
“Rövid, mint a pünkösdi királyság”
Minden évben ügyességi versenyekkel választották ki a pünkösdi királyt, akinek egy éven keresztül a többi legény vezetője lett. Ezen kívül minden lagzi és összejövetel vendége volt, ahol ingyen fogyaszthatott, a falu népe dobta össze a részét. A kiváltság csak egy évig tartott, innen a rövid, mint a pünkösdi királyság szólásunk.
Pünkösdi királynéjárás
A pünkösdi királyné járásnak több formája is létezett, de legfőbb célja a termékenységvarázslás volt. Egyes helyeken kiválasztották a legszebb lányt és néhány másik társával együtt járták be a falu házait, ahol termékenységvarázsló énekeket, mondókákat szavaltak. Másik vidékeken menyasszonyi ruhába öltöztették a lányt és így vitték keresztül a falun.
“Bújj, bújj zöld ág…”
A természet megújulását ünnepelve a fiatalok zöld ágakkal járták végig a falu utcáit. Énekelve és táncolva jártak házról-házra termékenységvarázsló céllal. A kisebb gyerekek a “bújj, bújj zöld ág” dalhoz kapcsolódó kapus játékot játszották az utcákon.
Pünkösdi mulatságok
Ha már ennyi szó esett a termékenységről, akkor természetesen a mulatság sem maradhatott el. Sok helyen bálokat tartottak, ahol a legények pünkösdi rózsát tettek a nekik tetsző lány hajába. De udvarlási szokás volt még a mátkázás is. A legények mátka tálat küldtek a kiszemelt lánynak, amiben koszorúra font kalács volt és egy üveg bor. Ha a lánynak tetszett a fiú, akkor ugyanilyen tálat küldött neki vissza.
“Ezek a mai fiatalok!”
Sajnos a fenti népszokások már egyre inkább eltűnőben vannak, csupán néhány hagyományörző egyesület eleveníti fel ezen hagyományokat pünkösdkor. Manapság a pünkösdi hosszú hétvége az utazásról és a kerti sütögetésekről, bulikról szól, hiszen ekkor már legtöbbször kellemesen meleg az idő és éjszakára se hűl le a levegő. Éppen ezért napközben vigyázzatok a tűző nappal, nehogy napszúrás legyen a vége. Árnyékolásra szuper ötlet egy napvitorla, ami könnyen rögzíthető és UV szűrővel is rendelkezik.
Akár ünnepeljük a pünkösdi hagyományokat, akár nem, abban mindannyian egyetérthetünk, hogy ezen a hosszú hétvégén a családi és baráti összejöveteleké a főszerep. Élvezzük a jó időt, és ne felejtsünk árnyékolni :)
